Magyar Református Nevelés MEGJELENIK ÉVENTE 4 SZÁM ■ LETÖLTHETŐ: REFPEDI.HU/MRN 2021 1A címlapon Buka László: Szárnyaló című munkája látható, a lap további illusztrációit a Portré rova- tunkban megjelenő művésztanárok alkotásaiból válogattuk. E számunk elkészítését a hollandiai OGO Alapítvány támogatta. Szerkesztői előszó Üdvözlet az olvasónak! ■ SZONTAGH PÁL 3 Tanulmányok BÓDISS TAMÁS ■ Az új református énekeskönyv iskolai használatáról 6 PAP FERENC – FEHÉR ÁGOTA ■ Tehetségsegítés és tehetséggondozás a hit támaszával és a pedagógusképzés szolgálatában 18 Műhely KUN KATALIN ■ Fürkész 4D komplex népművészeti projektoktatás 30 Portré – Művésztanárok a református köznevelésben MOLNÁRNÉ ÖRVÖS TÜNDE ■ BUKA LÁSZLÓ ■ FARRNÉ KOVÁCS MÓNIKA ■ IMREH SÁNDOR ■ KUSTÁR GÁBOR ■ MAGYAR JÓZSEF 45 Számunk szerzői 94„Istennek művét megismerni és megérteni, ez a tudomány tár- gya, azt anyagi és érzékelhető formában visszaadni a művésze- té. Az önmagáért való művészet képtelenség. A művészetnek célja, hogy tökéletesítse az egyént, akinek fejlődése benne kifeje- zésre jut.” (G. de Pourtalès) Korunkban mintha elfeledkeznénk arról, hogy a fejlődésben lévő gyermeki léleknek milyen nagy szüksége van a művésze- tekre. Az iskola megöli a kreativitást, állítja – egy kiváló (több mint 20 milliós nézettségű) előadásának provokatív címében – a tavaly elhunyt nagyszerű oktatáskutató, Sir Ken Robinson. Valóban: aki a hagyományos, „tanulós” tárgyakban sikeres, annak a közvélemény szemében az egész iskolai karrierje is si- keres. „Milyen lett a bizonyítvány?” – kérdezzük gyerekeinktől, uno- káinktól, a szomszéd gyerekétől. De mi van azokkal, akiknek nem ez az igazi terepük? Akik a gardneri többrétű intelligenciafelfogás alapján nem a nyelvi vagy a logikai-matematikai területen, hanem a zenei, az interperszonális vagy éppen a spirituális intelligenciaterületen erősek. Az osztályzatokra vonatkozó faggatózás helyett feltesszük-e nekik a kérdést: „Hogy érzed magad az iskolában?” Amíg az oktatásirányítással és tartalmi szabályozással kapcsolatos társadalmi és szakmai viták fókuszában a megtanítandó/megtanulan- dó tananyag, a kötelező olvasmányok listája, képletek, évszámok és földrajzi helyek sokasága áll, különös felelősségünk, hogy felmutassuk a nevelés-oktatás másik (ha nem az igazi) arcát: a művészetpedagógiát. Nem képzelhető el a tehetséggondozás iránt elkötelezett pedagó- gus, ha nincs saját élménye saját tehetségének kibontakoztatásáról és az ebben kapott tanári segítségről. Ezért is kiemelkedően fontos a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karának – mint a református pedagógusképzés egyik bázisának – tehetség- fejlesztő munkája, melyről Tanulmányok rovatunkban Pap Ferenc és Fehér Ágota ad áttekintést: „Mindannyiunk közös célja: hozzásegíte- ni embertársainkat a nekik rendelt út járásához, mindeközben pedig olyan támaszokat biztosítani számukra, amelyek érzékeny, meggaz- dagító kapaszkodót jelenthetnek, megerősítik értékes képességeiket.” Szerkesztői előszó3 ÜDVÖZLET AZ OLVASÓNAK! Dr. Szontagh Pál igazgató, RPI „Hitvallás és szabadság” rajzpályázat kiállításának megnyi- tóján. Fotó: RPI archívumSzerkesztői előszó4 Másik tanulmányunkban Bódiss Tamás az új református énekes- könyv iskolai használatáról értekezik: „Törekvésünk eredményekép- pen tehát a gyermek- és ifjúsági énekek olyan jellemző köre kapott helyet az új énekeskönyvben, melyek a maguk egyediségében sajátos, különleges, új színt képviselnek, de az énekeskönyv egységes arcula- tát mégsem »színezik át«.” A Műhely rovatban bepillantást nyerhetünk a mára már országosan ismertté vált tatai Kenderke Református Alapfokú Művészeti Iskola komplex népművészeti projektoktatásába. Kun Katalin igazgató asz- szony és munkatársai a Fürkészek 4D képzéssel a népművészet tiszta forrásanyagából merítve – egyedülálló módon – mind a négy művé- szeti ágra kiterjedő képzést nyújtanak a gyermekeknek. „Azzal, hogy a gyermekek a saját, megszokott közösségeikben maradnak, a kimagas- ló tehetségek mintát adnak társaiknak, melyből kialakulhat az egyéni teljesítmények késztetése. Ezzel a tehetségek hozzájárulhatnak társaik fejlődéséhez, a gyengébb képességűek elfogadása pedig a tehetségeseb- bek szociális fejlődését segíti. Így valósul meg az inkluzív oktatás.” Portré rovatunkban Dr. Molnárné Ötvös Tünde vizuális kultúra szaktanácsadónk kezdeményezésére és munkája eredményeképp rö- vid interjúkat olvashatnak a református iskolahálózat meghatározó jelentőségű művésztanáraival. A sorozat természetesen nem teljes – nem is lehet az –, de talán képes rámutatni arra az emberi és szakmai gazdagságra, amelyekkel intézményeink a művészetpedagógia terü- letén (is) sáfárkodhatnak. A fent felsorolt írásokat végiglapozva talán az olvasó számára is értelmet nyer a címben megjelenített szójáték: a művészet pedagó- giájának hatékony megvalósításához a pedagógia művészeire van szükség. Vigyázzunk rájuk, tanuljunk tőlük! DR. SZONTAGH PÁL főszerkesztőTanulmányokTanulmány6 Az emberiség, s benne az egyház történelme a hagyomány és a haladás két pólusának fe- szültségében játszódik le – idéztem Csomasz Tóth Kálmán kijelentését 1 egy 19 évvel ezelőtti előadásomban. Neves himnológusunk születésének centenáriumi évében Pápán rendez- tük azt a konferenciát, melyet az egy évvel későbbi, 2003-ban megjelent Hagyomány és/ vagy haladás – református egyházzenénk félévszázados kérdése tanulmánykötet 2 címe is visel, melyben megkíséreltem e problémakör kérdéseit felvázolni. 3 Ebből származik a következő gondolat is: „A hagyomány szószólóit gyakran éri az antikváriumi, múzeumi szemléletű, mindennapi gyakorlattól elrugaszkodás vádja. Csomasz Tóth Kálmán 1974- ben rámutatott, hogy az időszerű vagy újból – talán éppen folyton – időszerűsödő kér- désekkel cselekvően kell szembenéznünk. Mint írja: Ez a cselekvő szembenézés éppen nem azt jelenti, hogy életre próbáljunk varázsolni vagy erőltetni holmi múmiákat, hanem hogy évszázados – esetleges évezredes – tanulságokat újra átélten, de mai problematikára és mai feladatokra átvetítve tegyünk gyümölcsözővé a mában.” 4 Énekeskönyvünk megújításának munkájában az évek során egyre határozottabban ismertük fel a fenti megállapítás igazságát és ennek mentén próbáltunk énekről ének- re, fejezetről fejezetre lépve bölcs döntésekre jutni. Elhagytunk nem használt éneke- ket, megtartottunk minden ismert, használatban lévő éneket, szükség esetén igazít- va azok kottaképén, szövegezésén. A kevéssé ismert, ám értékes tételeknél szöveg- és dallamigazítással próbáltuk növelni azok jövőbeni használatának esélyeit, végül pedig kiegészítettük az énekeskönyvet már ismert és igényelt, valamint az eddigi énekanya- got témában, illetve stílusban gazdagító új énekekkel. Mintegy félszáz ének elhagyá- sával, több mint kétszáz új ének felvételével gazdagodik most a magyar református énekrepertoár. Ebben az írásban az új énekeknek azt a rétegét mutatom be, melyek zenei stílusukkal, illetve mondanivalójukkal sajátos, különleges, új színt képviselhetnek az iskolai haszná- latban, miközben jól kiegészíthetik a már eddig is ismert és tanítandó református alap- énekek körét. BÓDISS TAMÁS AZ ÚJ REFORMÁTUS ÉNEKESKÖNYV ISKOLAI HASZNÁLATÁRÓLTanulmány7 VISSZATEKINTÉS Református énekeskönyvünk megújítása immár több mint három évtizedes folyamat eredménye. A Teológiai Doktorok Kollégiumának Himnológiai Szekciója már a 80-as évek végén munkálkodott egy kiegészítésnek szánt pótfüzeten. Közben, 1991-ben megalakult a Református Egyházzenészek Munkaközössége (ReZeM), és amikor 1994 szeptemberében a Zsinat a benyújtott pótfüzettervezetet hivatalos kiadásként nem fogadta el, Draskóczy Lász- ló és Hamar István szerkesztésében egy évvel később Ó és Új – 111 ének címmel sikerült azt megjelentetni. Ugyancsak a ReZeM kiadásaként, Hargita Péter gondozásában újult meg ugyanebben az évben a nyolcvanas évek közepe óta már öt utánnyomást megért, országo- san elterjedt Dicsérjétek az Urat! – ifjúsági énekeskönyv , a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata (MRETZs) elnöksége pedig egy évvel később, 1996-ban jelentette meg az Egyetemes énekeskönyvet (MRÉ). A kétezres évek első évtizedében újabb gyűjtemény született, melyet Az Úrnak zeng- jen az ének címmel Berkesi Sándor szerkesztett, szintén a Tanácskozó Zsinat (MRETZs) elnöksége megbízásából. A Kálvin Kiadónál megjelent ifjúsági énekeskönyv gyermekek- nek szánt és a hivatalos énekeskönyvet kiegészítő – részben a korábbi gyűjteményekben is megjelent – új énekek mellett Tartsd fel a zászlót! összefoglaló fejezetcím alatt népdalokat, történelmi és hazafias énekeket, záró fejezetként pedig 15 többszólamú tételt is tartalmaz. A gyűjtemény tudatosan mellőzte a könnyűzenei identitású populáris stílust. Megvallom, ebben én is támogattam, bátorítottam a szerkesztőt. Tudtuk, ennek az az ára, hogy nem lesz népszerű az ifjúság körében a kiadvány, azonban arra gondoltunk, hogy ezzel megfe- lelő énekanyagot adhatunk közoktatási intézményeinkben tanító pedagógusok és diákjaik kezébe az éppen ekkor bevezetett Egyházi ének tantárgy oktatásához. Én egyenesen arra tettem javaslatot, hogy Berkesi Sándor igényesen összeállított gyűjteménye legyen a tan- könyv, hiszen az több mint félszáz énekeskönyvi zsoltárt és dicséretet is tartalmaz. Sajná- lom, hogy ez végül nem valósult meg és nemcsak azért, mert így jelentős számú példány maradt a kiadó raktárában… Más szempontból frissítették a református énekanyagot a Csillagpont ifjúsági találko- zókra megjelent énekfüzetek. A 2003 óta kétévenként megrendezett eseményre majdnem minden alkalommal megújult a mintegy száz éneket tartalmazó énekfüzet, melyekben az ifjúság körében népszerű, ismert dalok mellett mindig szerepeltek a hivatalos énekeskönyv énekei is. Az énekfüzeteket nemcsak a Csillagpont találkozókon használták, azok utólagos megvásárlás útján eljutottak ifjúsági körökbe, iskolákba is. Az utóbbi évtizedben az Adj zengő éneket! (AZÉ) dunántúli ifjúsági énekgyűjtemény két füzete (2017, 2018), három dunamelléki énekfüzet (Hadd zengjen!, Megváltva, Ébredj, alvó!), illetve az ezek egyesítéseként megszületett Krisztus az énekem énekeskönyv (2012) szolgálta leginkább a református énekanyag megújulását. Most megjelenő énekesköny- vünk szerkesztésénél hangsúlyos mértékben építettünk az imént felsorolt gyűjteményekre.Tanulmány8 AZ ÚJ ÉNEKESKÖNYV FŐ JELLEMZŐI, SZEMPONTOK, SÚLYPONTOK Új énekeskönyvünk nemcsak új anyaggal, hanem az eddigi énekek szükséges szövegi-dallami igazításával, valamint – az énekek 90%-ának megtartása mellett – átgondolt szerkezeti változta- tással is a megújulást szolgálja. A szerkezeti váltás az eddig megszokott énekszámok jelentős változását is jelenti, mely- nek egyik sajátossága a „sávos”, nem folyamatos számozás. Ez egyrészt jól áttekinthető, mert minden fejezet, minden egység a tízes számrendszer szerinti 1-es számmal indul, másrészt lehetőséget ad a későbbi bővülésre is, hiszen a későbbiekben fölvett új énekek a megfelelő fejezet szabadon maradt helyeire kerülhetnek a jövőben. Az új beosztás szerint az énekek Kol 3,16 alapján, a bibliai megnevezést – zsoltárok, di- cséretek, lelki énekek – követve három nagy csoportba kerültek, azonban a harmadik részt egyértelműbb megnevezéssel Bibliaköri énekeknek neveztük el. A három közül – terjedel- mét tekintve is – a középső a centrálisan meghatározó, melyet a zsoltárok és az egyénibb hangú bibliaköri énekek más-más módon egészítenek ki. A Dicséretek fejezetei közül is meghatározó, mintegy az énekeskönyv „szívének” mond- ható a 12 alcsoportra tagolt Az egyházi év rész. Az új énekeskönyv és az iskolai énektanítás kapcsolatát elsősorban itt alapozhatjuk meg. Már a 2006-os Egyházi ének tanterv 5 függelékében közzétettünk egy javaslatot, mely sze- rint az ünnepkörökhöz igazodva, a tanév során végigkísérhetjük az üdvtörténeti ünnepe- ket. Az itt közölt felsorolás szinte teljesen párhuzamba állítható az énekeskönyv megfelelő fejezeteivel. Tantervi javaslatÉnekeskönyvi fejezetÉnekszám Október: reformáció, hit, bizalom IstenbenAnyaszentegyház, reformáció 581–591 November: advent, Krisztus eljövetele, várása, róla szóló próféciák Keresztyén reménység – Jézus Krisztus visszajövetele Advent – Jézus Krisztus eljövetele 601–630 371–395 December: karácsony Karácsony – Jézus Krisztus születése Óév, újév – Jézus Krisztus a kezdet és a vég 401–423, 431–440 Január, február: újesztendő, Jézusról és tetteiről, életéről Vízkereszt ideje – Jézus Krisztus messiási küldetése441–456 Március: böjt, bűnbánat, könyörgések, nagyhét Böjt, Nagyhét – Jézus Krisztus kínszenvedése és halála 461–477, 481–498 Április: húsvét, feltámadási énekek, Krisztusban való új élet Húsvét – Jézus Krisztus feltámadása501–521 Május: mennybemenetel, pünkösd, Szentlélekről, az egyházról és a misszióról szóló énekek Mennybemenetel – Jézus Krisztus megdicsőülése Pünkösd – A Szentlélek eljövetele Szentháromság ideje – Keresztyén élet a Szentlélek erőterében 561–570, 531–536, 541–552 Tanulmány9 TÖRZSANYAG ÉS KIEGÉSZÍTÉS Az énekeskönyv szerkesztésének kezdetén, 2010-ben az alábbi fontos szempontok voltak hangsúlyosak: (1) az új énekeskönyv tartalmazza a széles körben ismert énekeket, (2) legyen nyitott korunk színvonalas énekkincse felé, (3) bővüljön az európai és a világkeresztyénség legfontosabb énekeivel, (4) lehetőség szerint alkalmazkodjék a hazai testvérfelekezetek énekkincséhez. Ennek alapján az új énekeskönyvbe fölvett mintegy 200 új ének fő forrásai: (A) a reformáció korának további fontos és értékes énekei (főként a zsoltárparafrázisok és a reggeli, esti énekek között), (B) a 16–17. század – többnyire a magyar evangélikus énekeskönyvből átvett – to- vábbi korálénekei (pl. Herr Christ, der einig Gott’s Sohn, In dulci iubilo, Christ lag in Todesbanden, Es ist das Heil uns kommen her, Großer Gott, wir loben dich), (C) a protestáns világkeresztyénség alapénekei (pl. When I survey the wondrous cross, All creatures of our God and King, For all the saints, Be thou my vision). A fenti alapelvek mentén 2019 tavaszára született meg az új énekeskönyv törzsanyaga, más- fél száz új énekkel. Ekkor ismertük fel, hogy ez kevés: a törzsanyag mellett az énekeskönyv kapcsolódási pontokat kell, hogy mutasson a templomi istentiszteleten kívüli gyülekezeti és rétegalkalmak felé, távlatokat nyitva akár a liturgia, sőt a többszólamú éneklés irányában is. Másképpen fogalmazva: az énekeskönyv törzsanyagát több oldalról, többféle módon szüksé- ges körülvenni, azt kiegészíteni. Négy ilyen periférikus nak nevezett – a gyülekezet egy-egy ré- tegéhez, korosztályi vagy érdeklődési köréhez kapcsolódó – énekcsoportot különítettünk el: Az első az egyszerűbb dallamú és szövegű, elsősorban a katekézisben, de azon kívül is használható énekek csoportja a gyermek- és kisiskolás korosztály részére. A második az énekeskönyvi törzsanyagtól témájában (pl. köszöntő, áldást kérő) és/vagy stílusában (pl. középkori hangulatú, vagy spirituálé) eltérő énekcsoport, melyet a 2018-as Lélekkel és értekemmel próbafüzetben Ifjú egyház címmel jelöltünk meg. A harmadik a karácsonyi ünnepkörhöz tartozó énekek tágabb köre, melyet egy jellegze- tes, ide kötődő műfaj alapján betlehemes énekek csoportjának nevezhetünk. A negyedik a reformáció korából származó liturgikus énekek csoportja, melynek alap- tételei Az Úrnak zengjen… gyűjteményben a 239. szám alatt Énekes szertartás címmel ta- lálhatók. A református hitoktatáshoz válogatott énekanyag és néhány irányadó ifjúsági gyűjte- mény átnézésével a fenti 1–2. énekcsoport körében egy hatvanas javaslatcsomag állt össze, és került a bizottság elé 2019 őszén, melynek eredményeképpen további 35 újabb énekkel bővülhetett az új énekeskönyv anyaga. Törekvésünk eredményeképpen tehát a gyermek- és ifjúsági énekek olyan jellemző köre kapott helyet az új gyűjteményben, melyek a maguk egyediségében sajátos, különleges, új színt képviselnek, de az énekeskönyv egységes arcu- latát mégsem „színezik teljesen át”. Next >