< PreviousTanulmány20 összerendezés képességében, a tervezés ké- pességében, a hatékonyság, a lényeglátás, az igazság megélésében. A fogalom átöleli a tapasztalati életbölcsességtől a filozófiai lét- értelmezésig terjedő hatalmas spektrumot. 11 A bölcsesség és a bölcs ember a kijelentésből táplálkozik, miközben „a tehetség alázatos, istenfélelemben fogant életbizalommá” 12 for- málódhat. Mindezzel képessé válik az ember arra, hogy helyesen bánjon a neki adatott ajándékokkal, lehetőségekkel, így magával az Istentől kapott bölcsességgel is, hogy azt helyesen alkalmazza. „A bölcsesség az egész életvitelt magában foglalja.” 13 A bölcsesség ugyanakkor egyrészt hor- doz magában egyfajta ajándék jelleget, más- részt pedig olyan szerzeményként is értel- mezhető, amelyért az ember megküzdött. Tapasztalatainak összegyűjtése és az azok- ra való odafigyelés által az ember önmaga odaszánásával egyszerre jártassághoz is jut. Az Újszövetségben a logosz „isteni szelle- met hordozva teremti meg a világot, és viszi előre benne a dolgokat Isten terve szerint. A bölcsesség-logosz fontos jellemzője tehát a teremtő, alkotó munka”, 14 ami kihat arra, hogy a tehetségek világát közvetlenül kíséri a rendezés, az összefüggések felismerése, az alkotás és a kreativitás. Az Újszövetségben a Szentlélek Isten adományai: lelki, kegyelmi ajándékok, mindezek „ruházzák föl az embert különös adottságokkal.” 15 A Lélek adományai akár kiemelkedő testi adottságokat, képességeket jelentenek, egyúttal sajátos feladatra is köte- leznek. A megajándékozottak tevékenysé- gét áldás kíséri, a nép közössége megbecsüli őket, azokról megemlékezik, összességében tehát kiemelten lényeges ezen ajándékok mások javára fordítása. 16 A TEHETSÉGEK KIBONTAKOZÁSÁNAK TÁMOGATÁSA – A TEHETSÉGTANÁCSADÁS MINT SEGÍTŐ KAPCSOLAT A segítő kapcsolat gyökereiben „támoga- tó, fejlesztő, korrekciós céllal létrehozott személyes kapcsolatot” 17 jelent. Írásunk- ban a segítő kapcsolat fogalomköre alatt a pszichológia eszköztárával megvalósított lélektani munkát értjük, 18 amelynek célja, hogy „a tanácsadó szakember a kliens saját belső erőforrásait és megoldási lehetősége- it hozza működésbe, ezáltal annak önálló egyensúlyteremtését segítse elő a tudatos- ság növelése, a személyes hatékonyság és megküzdési képességek kialakítása, erősí- tése révén.” 19 A tanácsadás „egy interaktív tanulási folyamat”, 20 amely arra törekszik, hogy a kölcsönös kapcsolat által az egyént hozzásegítse aktuális élethelyzetében a bel- ső egyensúly élményéhez és személyisége erőforrásainak kibontakoztatásához. Mindez alapvetően a tanácsadó segítő odafigyelésének köszönhetően érhető el, és feltételezi az ő bizalmát abban, hogy a hozzá forduló személy hamarosan rátalál- hat meglévő belső erőforrásaira. Fontos, hogy a személy megakadását átmenetinek értelmezze és tudjon építeni a jól működő viselkedési, kapcsolati jellegzetességeire is. Ezzel támaszt nyújt számára, és nem va- lamiféle alapvető hiányosság korrekciójá- nak szükségességét érezteti, mindemellett énhatékonysági élményét sem csorbítja; hiszen mindig könnyebb a már meglévő, pozitív viselkedésmódok elemeinek meg- erősítése, az azokra való építkezés, mint egy új tanulási folyamat felépítése. A tanácsadó munkája akkor lehet hatékony, ha a hozzá Tanulmány21 forduló személyt egyenrangú partnerként látja, akinek az életében jelenleg nehéz szi- tuáció adódott, ám személyisége hordozza a hatékony megküzdési technikákat is. A tanácsadás során „a meghallgatás ru- galmasságot, hajlékonyságot igényel. … Meg kell adni mindenkinek azt a lehető- séget, hogy a maga módján fejezze ki ön- magát, és abban az állapotban létesíteni kapcsolatot vele, amelyben éppen van. … Meghallgatni azt jelenti, hogy odafigyelni, a másikra ráhangolódni. … Segíteni, hogy kifejezhesse magát, eldönteni, hogy mennyi a már megtett út, és mi van még hátra – ezt jelenti a meghallgatás”. 21 A tehetséggondozás folyamatának min- dig közvetlen részét alkotja a segítő kap- csolat, a tanácsadás, hiszen a tehetséges személyiség, bár valamely vonatkozásban a kortársainál magasabb szintű képességek- kel rendelkezik, és ezt képes produktumba fordítani, ám más vonatkozásban adód- hatnak kétségei és igényelhet támogatást. Kiemelten érzelmi világa és társas készsé- gei hordozhatnak bizonytalanságot, akár kudarcokat számára, ám ezeken túl kog- nitív vonatkozásban ugyancsak előfordul- hatnak kétségek, sikertelenségek, amelyek bizalmát, biztonságérzését csorbíthatják. 22 Ráhangolódó, gondoskodó törődéssel, ben- sőséges szeretetteli kapcsolatban, pozitív ér- zésekkel is gazdagodva a változás és ezzel a fejlődés ismét elindítható. A tanácsadás többféle mélységi szinten és kérdéskör mentén valósulhat meg, hiszen a tanácskérők támaszigénye is eltérő. A kö- vetkezőkben – ezen tartalmi kérdéskörök összegzésén túl – kiemelten abból a szem- pontból értelmezzük a tanácsadás sajátos- ságait, amelyet intézményünkben teológiai alapozásra építve, a pszichológia eszköztá- rával tehetségsegítő tevékenységünk köz- vetlen részeként 23 kibontakoztatunk. A TEHETSÉGEK SZEMÉLYRE HANGOLT SEGÍTÉSÉNEK FŐBB TARTALMI TERÜLETEI Intézményünkben, a Károli Gáspár Refor- mátus Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karán a tehetségsegítő tevékenységeink részeként alapvetően arra törekszünk, hogy képessé- geik kibontakoztatása során szélesebb spekt- rumban támogassuk hallgatóink személyes eszköztárát. Főbb tehetségtanácsadói tevé- kenységeink a következők: Hallgatók számára megvalósított tanácsadás 1. Önismereti tanácsadás a tapasztalatok tudatosításának és az interperszonális kész- ségek gazdagításának céljával A tanácsadás főbb tartalmi pontjai: • intézményünk tehetségműhelyei résztve- vőinek átélt élményei és az egyéni kész- ségterületek tudatosítása a személyiség- fejlődés tükrében; • önálló feladatmegoldások önismereti ta- nulságai: siker- és kudarcélmények és a személyes eszköztár összefüggései, közös feladatmegoldások segítő szerepe a társas készségek fejlődésében; • önismereti élmények üzenete a pedagó- gusként való gyakorlati helytállás során, szakmai üzenetek személyes értékekké formálása; • kutatási tevékenységek önismereti ta- pasztalásai mint a tehetséges személy ki- bontakozási lehetősége.Tanulmány22 2. Tanulásmódszertani tanácsadás és szo- rongáscsökkentés A tanácsadás főbb tartalmi pontjai: • figyelmi készségek sajátosságai és fejlesz- tési lehetőségeik, összefüggések az egyéni értékrenddel; • egyéni tanulási stílusok és stratégiák, fel- dolgozást és előhívást segítő technikák, eredményességük az érdeklődési kör tük- rében; • az eredményes teljesítést nehezítő ténye- zők, szorongás és egyéni szorongáscsök- kentési technikák; • megküzdési készségek tudatosítása az eredményesség támogatása érdekében. 3. Tehetséges hallgatók prezentációs készsé- geinek támogatása A tanácsadás főbb tartalmi pontjai: • a személyiség erőforrásainak tudatosítá- sa, egyéni érdeklődési körök megerősí- tése és azok közvetlen hasznosítása a be- mutatandó anyag összeállítása során; • a mások számára történő átadás mint magasabb szintű feldolgozás személyre hangolt technikái. Szakemberek részére megvalósított tanácsadás 1. Szakmai ismeretek és egyéni pedagógiai készségek gazdagítása Egyéni konzultáció kiemelt témái: • óravezetési, differenciálási készségek, módszertani eszköztár fejlesztése; • atipikus fejlődés támogatása és a pedagó- gusi személyiség érintődése. 2. Esetmegbeszélés oktatótárssal egy-egy hallgató helytállásának megváltozása esetén A tanácsadás kiemelt témái: • az érintett hallgató viselkedésének meg- változásához kapcsolódó pontosítás; • az érintett hallgatótól megismert infor- mációk célzott összegzése; • a pedagógus kolléga felkészítése a hallga- tóval való konzultációra: tartalmi pontok és segítő beszélgetés technikája; • jövőkép körvonalazása rövidebb és hosz- szabb távú célként. 3. Lelki egészségvédelem korábban végzett hallgatóink számára Csoportos foglalkozás témái: • pályaszocializáció támogatása, tudatos szakmai identitás mélyítése; • gyakorlati tapasztalatok egyeztetése, közös sajátosságok és egyéni technikák egyeztetése; • elméleti ismeretek gyakorlatba építése, szakmai szempontok alapján történő elemzése. A SEGÍTŐ KAPCSOLAT MINT A BIZTONSÁG ÉS A FEJLŐDÉS FORRÁSA – A TEHETSÉGTANÁCSADÁS ESZKÖZTÁRA A SZENTÍRÁS ÜZENETEIVEL A bibliai értékrendre és a keresztyén peda- gógia tehetségről alkotott felfogására építve a segítő kapcsolat értelmezése során tevé- kenységeinket mindvégig áthatja célunk: hozzájárulni a gyermek, fiatal fejlődéséhez, a „neki adatott tehetség általi szolgálathoz … ahová az Úr őt szólítja”. 24 „A tehetség- erők egyedi felszabadítása” 25 sem történhet másként, „a nevelés úgy vegye a gyermeket, amint Isten neki ajándékozta.” 26 A követke- zőkben a tehetségek kibontakoztatását mint Tanulmány23 segítő kapcsolatra – annak mélyebb rezdü- léseit, hatótényezőit pontosítva – tekintünk, és abból a szempontból értelmezzük, aho- gyan arra a Biblia tanít bennünket. A segítő kapcsolat mint megfogalmazás Szavaink közvetlen kísérői életünknek, a sokszínű útvesztők között élményeink pontosításában segítő iránymutatóként is szolgálnak. Élményeink szavakká formálá- sa bizonyos, hogy leginkább olyan tartalmi körökkel van összefüggésben, amelyek az egyén számára kiemeltek, gondolatáram- lásának középpontját képezik. Szavak- ra találás, kimondás által magunkban is közvetlenebb tudatosodás megy végbe, és amennyiben lehetőség van ezt egy társsal megosztani, úgy még mélyebben kaphatunk támaszt: beszélő és hallgató egyaránt köze- lebb érkezhet lényegi értékekhez, központi kérdéskörökhöz, és a kimondás hozzásegít a megoldás felé vezető út megtalálásához is. 27 A segítő kapcsolat mint elmélyülés „Minden tehetség belső hallással kezdő- dik.” 28 A tehetséges ember olyan készsége- ket rejt magában, amelyek gyökereit tekint- ve az érzékszervi csatornák igen érzékeny működtetéséről szólnak. A tehetségek in- gerküszöbe a világ megismerését tekintve alacsonyabb társaikénál, a reakcióidő meg- rövidül, alapvetően nyitottak és befogadóak a világ ingerei irányában, 29 így tehetséggon- dozó tevékenységeink során ezen érzékeny figyelmi és válaszkészségre épülő megisme- rő funkciókat is fontos tudatosítanunk. A felfedezett ingergazdagság azonban csak akkor kamatoztatható igazán, ha el- mélyült feldolgozási folyamat is kíséri. Bizonyos, hogy a helyzetek mélyebb átélé- se azáltal valósul meg közvetlenebbül, ha egyszerre többféle érzékszervi csatorna ak- tivizálása történik, azonban teljessé akkor válhat mindez, ha a személy belső kapcso- lódása, elmélyült átgondolási és értelmezési munkája ugyancsak kíséri ezt a folyama- tot. A tehetségek számára biztosított segítő kapcsolatban ezért igen lényeges az egyéni megérintődés, ezért a személyes tanulságok levonása és tudatosítása irányában is támo- gatást kell nyújtanunk. A segítő kapcsolat mint lényegkiemelés, rátalálás az egyéni küldetésekre, feladatokra A Biblia üzeneteire építve a tehetséges sze- mélyre mint kiválasztottra, tehetségét kegyel- mi ajándékul kapott egyénre figyelhetünk, lényeges azonban, hogy az egyéni értékesség tudatosítása számára – és környezete számá- ra egyaránt – megfelelővé válhasson. Bizalommal teli segítő kapcsolatban, egy társ érzékeny támaszával kísérve, a segítő- nek fontos megerősítő, az ismétlődő közép- pontok felé terelő és tükörtartó szerepe is van. Annak érdekében, hogy a tanácskérő minél gazdagabban találhasson rá beszélt nyelvére, és ezáltal gondolatáramlásának lé- nyegi pontjaira, a segítő beszélgetés legfon- tosabb kísérője az elfogadó bizalmi légkör, a ráhangolódó figyelem és a türelemmel kísért meghallgatás kell, hogy legyen. A tá- masz közvetlen megnyugtató átélésével a ta- nácskérő szabadabban tudja követni egyéni élményeit, és az azokról történő beszámolás közben számára is kiemelkednek tanulsá- gok, ismétlődő, közös jellegzetességek. Ehhez a tanácsadónak elsősorban a már elhangzott tartalmakat szükséges követni, azokat visszatükrözni, és további mélységek Tanulmány24 irányában kiegészítésre, gazdagításra érde- mes biztatnia a partnerét. Ennek érdekében kikérdező mondatok helyett az állító ismét- lések, ezzel a meglévő pozitív erőforrások megerősítése a lényeges cél. Összességében mindezek által a személyiség olyan meg- erősítést kap önmagáról – csoportos segítői helyzetben pedig másokról is –, amelyek kap- csolati élményekbe ágyazott tapasztalásokat nyújtanak számára. 30 Ezen sajátos folyamat az egyén saját küldetésének megtalálásához vezethet, szükség esetén pedig változásának egyik meghatározó tényezőjévé válhat. A segítő kapcsolat mint az egységbe rendezés támasza A segítő kapcsolat eddigiekben részletezett mozzanatai igazolták számunkra, hogy a beszéd általi kifejezés, a nyelvi megfogalma- zás alapvetően megsegíti a lényegi, tartalmi pontok kiemelését, ezzel hangsúlyosabbá válását, tudatosítását. Mindemellett kitűn- hetnek olyan ismétlődő és ezzel egymást is megerősítő elemek, amelyek egymás logikai összetartozására is felhívják a figyelmet. A tehetséges személyiség azonban további sajátos világlátási móddal is rendelkezik, amelyet a segítő kapcsolat során ugyancsak kibontakoztathatunk: az elemző-differenci- áló érzék, amelynek során világosan és éle- sen elkülönített elemeket képes jól tagolni, egységbe rendezni és szintézisbe hozni. 31 Ez az elmélyült feldolgozási mód lehetőséget nyújt az alanynak arra, hogy saját gondo- latáramlását követve az egyes elemek között összefüggést találjon. Mindez elősegítheti az adott témakör további, mélyebb megis- merési folyamatát, valamint a személyiség készségeinek, kognitív és érzelmi eszköztá- rának mélyebb kibontakoztatását is. A segítő kapcsolat mint megosztás A tehetség bibliai gyökereit megvizsgálva ki- emelten tekintettünk annak bölcsességként való megmutatkozására. A bölcsesség az is- teni logoszból táplálkozik, 32 a tehetség kibon- takozását és fejlődését a tehetséggondozás szempontjából leginkább a segítő környezeti hatások által tudjuk megtámogatni. Az egyén számára kiemelten lényeges egy olyan bizton- ságot hordozó környezet megtapasztalása, amelyben rátalálhat küldetésére, és egyúttal megbízhat annak értékes megvalósításában, az „előreengedés” általi fejlődésben. A segítő kapcsolat mint a tehetséggondo- zás támasza leginkább a megosztás élmé- nyének biztosításával tudja ezt elérhetővé tenni az egyén számára, hiszen azáltal, hogy nem egyedül kell az útját járnia, hanem se- gítőtársával időről időre megoszthatóvá is tehetők az élmények, ez akár önmaga belső feldolgozási folyamatainak magasabb szint- re helyeződését is eredményezheti. A te- hetségek általában nem a kortársaikkal élik meg a valakihez tartozás élményét, hanem az őket foglalkoztató kérdéskörök mentén inkább az idősebbekkel találnak közös han- got, 33 és a megosztás élményének átélése a képességek kibontakoztatásának további forrásait is gazdagíthatja bennük. A segítő kapcsolat mint buzdítás az alkotásra „A tehetséggondozás feladata, hogy a ki- emelkedő teljesítményre képes egyéneket oly módon segítse, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el, és alkotó egyénekké váljanak.” 34 A tehetség fogalomköre magában kell, hogy hordoz- za a megvalósult produktum létrejöttét, enélkül nem válhat teljes értékűvé a belső készségek megléte. Bizonyos, hogy minden ember számára elengedhetetlen érezni saját alkotóképességét, ám a tehetségek ezáltal olyan felismerésekre is juthatnak, amellyel tágabb környezetüket is gazdagíthatják. Lényeges lenne tehát segítő kapcsolat által is megtámogatni az alkotókészséget, mert az alkotás, a kreativitás igen szorosan együtt jár a bölcsességgel (tehetséggel). 35 Alkotásaink tehát mindannyiunk számára hordozhatnak olyan mély felismeréseket, amelyeket érde- mes a bölcsesség megmutatkozásának re- ményében közelebbről is megvizsgálnunk, tehetségsegítő munkánk részeként pedig tu- datosan is támogatni azok megvalósulását. Bízunk és bízhatunk abban, hogy peda- gógusi hivatásunk részét képező tehetség- gondozó munkálataink által minél több ránk (is) bízott gyermek és fiatal számára nyújthatunk közvetlen segítséget küldeté- sük megvalósításában, mindeközben aján- dékul kapott egyéni eszköztáruk segítő támaszát is megtapasztalhatják. A közös átgondolás, az elmélyülés lehetősége, a személyre hangolt figyelem egyúttal olyan érzelmi biztonságélményt nyújthat, amely- ben a ráhangolódó, gondoskodó törődés a személy kinyílását, fejlődőképességét is támogatja. A Magyarországi Református Egyház Tehetséggondozó stratégiája kiemeli: „a tehetséges gyermekek felismerése és terv- szerű fejlesztése a református egyház ha- gyományaira építve a jelen kor kihívásainak megfelelően a nevelési és oktatási intézmé- nyeink tanulóit művelt, jellemes keresztyén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőivé, a magyar haza és nemzet hűsé- ges és áldozatkész, alkotó polgáraivá for- málja. Eközben segítse elő a gyermekek ké- pességeinek kibontakoztatását, hátrányaik kompenzálását és esélyeik javítását.” 36 Mindezek során „szükséges újra és újra felismernünk, látnunk, hogy a Feltámadott, élő Úr megbízatásában és jelenlétében szol- gálunk, aki közöttünk és általunk hatalmas erőkkel munkálkodik az Ige és a történelem tanúsága szerint (Gal 3,5), hogy amit hirde- tünk, ne csupán emberi beszédként fogadja be hallgatóságunk, hanem Isten Igéjeként, beszédeként (1Thessz 2,13). Ez adhat bá- torságot az élethez, a hivatás betöltéséhez, az üdvösség meghirdetéséhez”, 37 és eszerint valósulhat meg: „…tegyetek tanítványokká minden népeket.” (Mt 28,19) A Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karának tehetség- gondozási koncepcióját és célkitűzéseit ennek jegyében szeretnénk fejleszteni, megerősíteni, hogy a jövő pedagógus nemzedékei későbbi szolgálati helyükön, egyházunk veteményeskertjében: iskolá- inkban és óvodáinkban, más egyházak in- tézményeiben vagy az állami oktatás-neve- lés hálózatában pedagógiai és hitre nevelő tevékenységük során ők maguk is a tehet- séggondozás jó sáfárai legyenek. Tanulmány25Tanulmány26 FELHASZNÁLT IRODALOM: Ábrám Tibor – Sarka Ferenc: A Magyarországi Református Egyház Tehetséggondozó stratégiája. Tehetségkereső és -fejlesztő programok a Magyarországi Református Egyház nevelési és oktatási intézményeiben, Tehetség, XXIV. évf., 2016/1, 14–17. http:// www.mateh.hu/dokumentumok/Tehetseg_2016_1.pdf Bagdy Emőke – Kövi Zsuzsa – Mirnics Zsuzsa: A tehetség kibontakozása, Budapest, Helikon Kiadó, 2014. Buda Béla: A lelki segítés alapkérdései, in Kulcsár Éva (szerk.): Tanácsadás és terápia, Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2009, 11–59. Dávid Mária: Tanácsadás, módszertani segítségnyújtás, in Balogh László (szerk.): A tehetség kézikönyve, Budapest, Magyar Te- hetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2019, 279–304. https://tehetseg.hu/sites/default/files/kezikonyv/nk_mind_0.pdf Fodorné Nagy Sarolta: A tehetséggondozás és differenciálás bibliai–teológiai alapjai pedagógiai–pszichológiai kitekintéssel, Sá- rospataki füzetek, XIX. évf., 2015/3, 33–58. https://library.hungaricana.hu/hu/view/SarospatakiFuzetek_2015/?pg=329&layout=s Kalkman, Bert – De Kool, Rieke – Roeleveld, Evert: A keresztyén pedagógia esszenciája, RPI-OGO-Driestar Educatief, 2012. Kádár Péter: Hozzájárulás a tehetség fogalmának biblikus értelmezéséhez, Magyar Református Nevelés, XVII. évf., 2020/2, 5–10. http://refpedi.hu/sites/default/files/hir_kepek/2020_2_net%20%281%29.pdf Karácsony Sándor: Magyar nyelvtan társas-lélektani alapon, Budapest, 1938. Lehoczky Mária Magdolna: Vallásos nevelés a református iskolában. Értéktöbbletek a református iskola szellemiségének mun- kálásában, in Méhes Balázs (szerk.): Lelki arcunk. Tanulmányok Szenczi Árpád hatvanadik születésnapja alkalmából, Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó, 2016, 135–152. Nyitrai Erika: A tanácsadás alapjai, in Császár-Nagy Noémi – Demetrovics Zsolt – Vargha András (szerk.): A klinikai pszichológia horizontja – Tisztelgő kötet Bagdy Emőke 70. születésnapjára, Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó, 2011, 275–288. Pap Ferenc – Fehér Ágota – Lehoczky Mária Magdolna: Tehetség és lelki támasz – a kötődés szerepe a tehetséggondozás folya- matában, in Bíró Violetta (szerk.): Befogadó óvoda, befogadó iskola, Baja, Eötvös József Főiskola, 2020, 97–114. Pap Ferenc: Ünnep a hétköznapokért. Negyvenhat prédikáció az egyházi év rendje szerint, Nagykőrös, 2011. Dicsőségét mutatta meg 26–29, Békességünk 82–84. Römer, Thomas: Bölcsesség az Ószövetségben, ford. Antal Zsuzsanna, Budapest, Református Teológiai Akadémia, 1994. Szenczi Árpád: Neveléstani alapkérdések, Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 2000. Tóth Kálmán: Az Úrnak félelme: ez a bölcsesség. Ószövetségi bölcselkedés a Példabeszédek, a Prédikátor és Jób könyve alapján, Budapest, Kálvin Kiadó, 1998. Vannesse, Alfred: A meghallgatás, in Feuer Mária – Nagy Krisztina (szerk.): Humán szakosok gyakorlati kézikönyve, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2011, 384–389. Wolff, Hans Walter: Az Ószövetség antropológiája, ford. Blázi György, Budapest, Harmat Kiadó, 2003.FÜGGELÉK A Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karának főbb eredményei a tehetséggondozás területén Intézményünk tehetséggondozó tevékenységei által igyekszik hozzájárulni a nagy múltú református kollégiumok hagyományaira építve a református értékek szerinti, magas szakmai színvonalon történő, evangéliumi szellemű neveléshez, a közösségek életének gyarapításához. Törekvéseink nyomán 2021-ben a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karát regionális hatókörű Akkreditált Kiváló Tehetségponttá nyilvánította. Az akkreditációs szakértők értékelése kiemeli, hogy a tehetséggondozó és -fejlesztő munka, a tehetséggondozás színvonalának folyamatos fejlesztése iránt a Kar vezetése és közössége elkötelezett. Magas minőségű, színvonalas képzést és kutatást támo- gató környezetben biztosítjuk a tudományos diákköri tevékenység működtetését. Kutatási tevékenységeink kiemelt figyelmet szentelnek a képességek kibontakoztatásának személyiségbeli és környezeti meghatározóira, különös tekintettel a hit és a keresztyén pedagógus szerepére. Tehetséggondozási tanácsadó rendszerünket, szakmai együttműködéseinket és nemzetközi eredményeinket ugyancsak elismerték. A Hallgatóink számára nyújtott tehetséggondozó tevékenységeink elsősorban a különböző komplex tehetségműhelyek szer- vezésében, a tudományos diákköri kutatómunka támogatásában és a tanulmányi versenyekre való felkészítésben és azok szervezésében nyilvánulnak meg. Hallgatóink jelentős versenyeken kiemelt eredményeket értek el az Országos Tudományos Diákköri Konferencia különböző szekcióiban (1. helyezések és különdíjak), tanítási versenyeken, a Szép magyar beszéd verse- nyen, mesemondó és népdaléneklési versenyen, az Országos Szendrei János Matematikaversenyen, valamint a sport területén egyaránt. Versenyszervező tevékenységünk nemzetközi szinten is kibontakozik, 2021-ben Karunk szervezi a Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei helyesírási versenyt általános iskolások számára, valamint a Kányádi Sándor versmondó és versillusztrációs versenyt a felsőoktatási intézmények hallgatóinak. Versenyeredményeiket a következőkben összegeztük: https://tfk.kre.hu/ images/tehetseggondozas/KRE_TFK_versenyeredmenyek.pdf A Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karának komplex tehetséggondozási tevékenységeit a következők- ben foglaltuk össze: https://tfk.kre.hu/index.php/kutatas/tehetseggondozas-2.html 1 Ábrám Tibor – Sarka Ferenc: A Magyarországi Református Egyház Tehetséggondozó stratégiája. Tehetségkereső és -fejlesztő programok a Magyarországi Református Egyház nevelési és oktatási intézményeiben, Tehetség, XXIV. évf., 2016/1, 14. 2 Szenczi Árpád: Neveléstani alapkérdések, Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 2000, 38. 3 Pap Ferenc: Dicsőségét mutatta meg, in Ünnep a hétköznapokért. Negyvenhat prédikáció az egyházi év rendje szerint, Nagy- kőrös, 2011, 83–84. 4 Pap Ferenc: Békességünk, in Ünnep a hétköznapokért. Negyvenhat prédikáció az egyházi év rendje szerint, Nagykőrös, 2011, 26. 5 Lehoczky Mária Magdolna: Vallásos nevelés a református iskolában. Értéktöbbletek a református iskola szellemiségének mun- kálásában, in Méhes Balázs (szerk.): Lelki arcunk. Tanulmányok Szenczi Árpád hatvanadik születésnapja alkalmából, Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó, 2016, 137. 6 Ábrám – Sarka: A Magyarországi Református Egyház Tehetséggondozó stratégiája, 15. 7 Fodorné Nagy Sarolta: A tehetséggondozás és differenciálás bibliai–teológiai alapjai pedagógiai–pszichológiai kitekintéssel, Sárospataki füzetek, XIX. évf., 2015/3, 37. 8 Uo. 9 Kádár Péter: Hozzájárulás a tehetség fogalmának biblikus értelmezéséhez, Magyar Református Nevelés, XVII. évf., 2020/2, 7. 10 Uo. 7. 11 Tóth Kálmán: Az Úrnak félelme: ez a bölcsesség. Ószövetségi bölcselkedés a Példabeszédek, a Prédikátor és Jób könyve alapján, Budapest, Kálvin Kiadó, 1998.; Römer, Thomas: Bölcsesség az Ószövetségben, ford. Antal Zsuzsanna, Budapest, Református Teológiai Akadémia, 1994. 12 Fodorné Nagy: A tehetséggondozás és differenciálás bibliai–teológiai alapjai pedagógiai–pszichológiai kitekintéssel, 40. 13 Wolff, Hans Walter: Az Ószövetség antropológiája, ford. Blázi György, Budapest, Harmat Kiadó, 2003, 252. 14 Kádár: Hozzájárulás a tehetség fogalmának biblikus értelmezéséhez, 7. 15 Uo. 7. 16 Fodorné Nagy: A tehetséggondozás és differenciálás bibliai–teológiai alapjai pedagógiai–pszichológiai kitekintéssel, 40. 17 Dávid Mária: Tanácsadás, módszertani segítségnyújtás, in Balogh László (szerk.): A tehetség kézikönyve, Budapest, Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2019, 279. Tanulmány2718 Pszichológiai tanácsadás során az egyén belső világában kibontakozó jelentésadás, érzelmi és társas készségeinek rendszere tükrében való tudatosítás segítségével kísérjük fejlődését komplex személyiségfejlesztés kibontakoztatásával. A Szentlélek éle- tünket meghatározó szerepét a lelki vagy spirituális vezetés állítja középpontba: „úgy viszonyulok bármihez, ahogy a Szentlélek vezet engem. A hit, a Jézussal való kapcsolat szemszögéből nézem a valóságot és a különböző tapasztalatokat, az evangélium szerint igyekszem vezetni az életemet.” Nemes Ödön – Perczel Forintos Dóra: A lelkivezetés művészete, Budapest, Jezsuita Könyvek, 2013, 13–14. A lelkivezetés tehát „lehetővé teszi a kegyelem kiteljesedését a vezetett életében” (Uo., 16.), ám mindez nem célja a pszichológiai tanácsadásnak. 19 Nyitra Erika: A tanácsadás alapjai, in Császár-Nagy Noémi – Demetrovics Zsolt – Vargha András (szerk.): A klinikai pszichológia horizontja – Tisztelgő kötet Bagdy Emőke 70. születésnapjára, Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó, 2011, 285. 20 Uo. 276. 21 Vannesse, Alfred: A meghallgatás, in Feuer Mária – Nagy Krisztina (szerk.): Humán szakosok gyakorlati kézikönyve, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2011, 384–386. 22 Pap Ferenc – Fehér Ágota – Lehoczky Mária Magdolna: Tehetség és lelki támasz – a kötődés szerepe a tehetséggondozás folya- matában, in Bíró Violetta (szerk.): Befogadó óvoda, befogadó iskola, Baja, Eötvös József Főiskola, 2020, 98–102. 23 A tehetségsegítő tanácsadás a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskola Kara Tehetségpontjának (TP 181 002 720 https://tehetseg.hu/tehetsegpont/tp-181-002-720) közvetlen tevékenysége. 24 Kalkman, Bert –De Kool, Rieke – Roeleveld, Evert: A keresztyén pedagógia esszenciája, RPI-OGO-Driestar Educatief, 2012, 20-21. 25 Bagdy Emőke – Kövi Zsuzsa – Mirnics Zsuzsa: A tehetség kibontakozása, Budapest, Helikon, 24. 26 Lehoczky: Vallásos nevelés a református iskolában, 135. 27 „… a nyelv a »társas« lélek értelmi funkciója. Ha lehetséges egyáltalában nevelés, akkor szükséges, hogy az nyelvi is legyen. … a társas lélek értelmi vonatkozásban csak abban az esetben nevelődhetik, ha a nevelő és a növendék társas érintkezésében »nyelv«, élő nyelv támad. A nevelő és a növendék beszélnek. Ez tényleg beszélt nyelv, ez nevel. Az, amit beszélnek, csak azzal hat nevelőleg, hogy beszélnek.” Karácsony Sándor: Magyar nyelvtan társas-lélektani alapon, Budapest, 1938, XIII-XIV. 28 Fodorné Nagy: A tehetséggondozás és differenciálás bibliai–teológiai alapjai pedagógiai–pszichológiai kitekintéssel, 42. 29 Pap – Fehér – Lehoczky: Tehetség és lelki támasz, 99. 30 Dávid Mária: Tanácsadás, módszertani segítségnyújtás, 299.; Buda Béla: A lelki segítés alapkérdései, in Kulcsár Éva (szerk.): Tanácsadás és terápia, Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2009, 11–59. 31 Fodorné Nagy: A tehetséggondozás és differenciálás bibliai–teológiai alapjai pedagógiai–pszichológiai kitekintéssel, 47. 32 „A bölcsesség és az Ige szorosan összefügg egymással, a bölcsesség az Igéből táplálkozik. Az Ige annyit jelent, mint beszélni. Alapjelentése viszont: hátul lenni és előretörni, ebből: a szavakat egymás után kimondani vagy még helyesebben: azt, ami háttérben volt, előreengedni. Magában foglalja a cselekvés mozzanatát is. Az Ige nem csak hangzás és légmozgás, hanem realitás, amely világot és történelmet hozott létre. … A hirdetett (tanított és írott) Ige előrehozná azt, ami rejtve van, ezt érti meg a bölcsesség.” Uo., 41. 33 Pap – Fehér – Lehoczky: Tehetség és lelki támasz. 99. 34 Ábrám – Sarka: A Magyarországi Református Egyház Tehetséggondozó stratégiája, 15. 35 „A bölcsesség aktivitásra kész jelenlét, munkája könnyed, játékos alkotás — mint a gyermeké. … A bölcsesség örül a kuta- tásnak, a felfedezésnek és tanulásnak, gyönyörködik, amint látja Isten teremtő munkáját – és gyönyörködik az emberben. … A bölcsesség benne játszik Isten teremtő munkájában, ránk mosolyog, miközben kutatjuk a világot. Ezt tapasztalja meg a tehetség, és erre válaszol az alkotókedv.” Fodorné Nagy: A tehetséggondozás és differenciálás bibliai–teológiai alapjai pedagó- giai–pszichológiai kitekintéssel, 44. 36 Ábrám – Sarka: A Magyarországi Református Egyház Tehetséggondozó stratégiája. 15. 37 Lehoczky: Vallásos nevelés a református iskolában, 139. Tanulmány28MűhelyNext >